Fröccsöntött alumíniumötvözet felületkezelési módszere
2021-08-23
A présöntéses alumíniumötvözet fémolvasztási eljárást, azaz öntést alkalmaz, így vannak olyan előnyei, amelyekkel más termékek nem rendelkeznek, például alacsony sűrűségű, de viszonylag nagy szilárdságú, közel vagy felülmúlja a jó minőségű acélt, jó plaszticitás stb. ., így megmunkálható Különféle profilok, kiváló elektromos vezetőképesség, hővezető képesség és korrózióállóság teszi széles körben ipari felhasználásra. Ezután vessünk egy pillantást a kapcsolódó ismeretekre, beleértve a fröccsöntött alumíniumötvözetek felületkezelési módszerére vonatkozó információkat.
Az alkalmazott különböző módszerek szerint a felületi utókezelési technológiák a következő kategóriákba sorolhatók.
(1) Elektrokémiai módszer
Ez a módszer elektród reakciót alkalmaz, hogy bevonatot képezzen a munkadarab felületén. A fő módszerek a következők:
1. Galvanizálás
Az elektrolit oldatban a munkadarab a katód. Galvanizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor külső áram hatására bevonat keletkezik a felületen. A bevonatréteg lehet fém, ötvözet, félvezető vagy tartalmazhat különféle szilárd részecskéket, például rézbevonatot, nikkelezést stb.
2. Oxidáció
Az elektrolitoldatban a munkadarab az anód, külső áram hatására pedig anódos oxidációnak nevezzük azt a folyamatot, amely a felületen oxidfilmet képez. Az alumínium-oxid film az alumíniumötvözet felületén jön létre.
3. Elektroforézis
Elektródaként a munkadarabot a vezetőképes vízoldható vagy vízben emulgeált festékbe helyezik, és a festékben lévő másik elektródával egy áramkört alkot. Az elektromos tér hatására a bevonóoldat töltött gyantaionokká disszociál, a kationok a katódra, az anionok pedig az anódra kerülnek. Ezek a töltött gyanta ionok az adszorbeált pigmentrészecskékkel együtt a munkadarab felületére elektroforetizálva bevonatot képeznek. Ezt a folyamatot elektroforézisnek nevezik.
(2) Kémiai módszerek
Ennek a módszernek nincs aktuális hatása, és a kémiai anyagok kölcsönhatása révén bevonóréteget képez a munkadarab felületén. A fő módszerek a következők:
1. Kémiai konverziós filmkezelés
Az elektrolit oldatban a fém munkadarabnak nincs külső áramhatása, és az oldatban lévő kémiai anyag kölcsönhatásba lép a munkadarabbal, és bevonatot képez a felületén, amit kémiai konverziós filmkezelésnek neveznek. Ilyen például a fémfelület kékítése, foszfátozása, passziválása és krómsókezelése.
2. Elektromos bevonat
Az elektrolit oldatban a munkadarab felülete katalitikusan kezelt, nincs külső áramhatás. Az oldatban a vegyi anyagok redukciója miatt azt a folyamatot, amelyben bizonyos anyagok a munkadarab felületén bevonat keletkezése céljából lerakódnak, elektromentes bevonatnak nevezzük, mint például elektromentes nikkelezés, Elektromentes rézbevonat stb.
(3) Hőfeldolgozási módszer
Ez a módszer az anyag megolvasztása vagy termikus diffundálása magas hőmérsékleten, hogy bevonatot képezzen a munkadarab felületén. A fő módszerek a következők:
1. Forró bevonat
Azt a folyamatot, amikor egy fém munkadarabot olvadt fémbe helyeznek, hogy bevonatot képezzenek a felületén, tűzihorganyzásnak nevezik, mint például a tűzihorganyzás és a tűzihorganyzás.
2. Termikus permetezés
Az olvadt fém porlasztásának és a munkadarab felületére bevonat kialakításának folyamatát termikus permetezésnek nevezik, mint például a cink hőpermetezése és a hőpermetező kerámia.
3. Melegbélyegzés
A fémfólia hevítését és a munkadarab felületén bevonóréteg kialakításához történő préselését melegsajtolásnak nevezik, például melegsajtolású rézfóliát.
4. Kémiai hőkezelés
Azt a folyamatot, amelyben a munkadarab vegyi anyagokkal érintkezik és felmelegszik, és egy bizonyos elem magas hőmérsékleten kerül a munkadarab felületére, kémiai hőkezelésnek nevezzük, például nitridálásnak és karburálásnak.
5. Felületezés
A hegesztéssel azt a folyamatot, amikor a lerakódott fém a munkadarab felületére hegesztési réteget képez, felületképzésnek nevezzük, ilyen például a kopásálló ötvözetekkel végzett felületi hegesztés.
(4), vákuum módszer
Ez a módszer egy olyan eljárás, amelyben az anyagokat elpárologtatják vagy ionizálják, és nagy vákuumban lerakják a munkadarab felületére, hogy bevonatot képezzenek.
A fő módszer az.
1. A fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD) a fémeket vákuum körülmények között atomokká vagy molekulákká párologtatja, vagy ionokká ionizálja, és közvetlenül a munkadarab felületére rétegezve bevonatot képez. A folyamatot fizikai gőzleválasztásnak nevezik, amely részecskenyalábokat rak le. Nem kémiai tényezőkből származik, mint például párolgásos bevonat, porlasztásos bevonat, ionos bevonat stb.
2. Ionbeültetés
Ionimplantációnak, például bór-injektálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a munkadarab felületébe nagy feszültség alatt különböző ionokat ültetnek be a felület módosítása érdekében.
3. A kémiai gőzleválasztás (CVD) olyan folyamat, amelyben a gáznemű anyagok a munkadarab felületén alacsony nyomáson (néha normál nyomáson) lezajló kémiai reakciók következtében szilárd leválasztási réteget képeznek. oxid, szilícium-nitrid stb.
(5), permetezés
A permetezés olyan bevonási eljárás, amelyben szórópisztolyokat vagy tárcsás porlasztókat használnak, hogy nyomás vagy centrifugális erő hatására egyenletes és finom cseppekre oszlanak, és a bevonandó tárgy felületére vigyék fel. Levegő permetezésre, levegő nélküli permetezésre és elektrosztatikus permetezésre osztható.
1. Levegő permetezés
A levegőpermetezés a festékbevonat-építésben jelenleg széles körben használt bevonási technológia. A levegős permetezés a sűrített levegő használata a szórópisztoly fúvóka nyílásán keresztül negatív nyomás kialakítására. A negatív nyomás hatására a festék beszívódik a szívócsőből, és a fúvókán keresztül festékköd képződik. A festékködöt a festett részek felületére permetezzük, hogy egységes festéket képezzenek. Membrán.
2. Nincs levegő permetezés
A levegő nélküli permetezés nyomásfokozó szivattyúval dugattyús szivattyú, membránszivattyú stb. formájában nyomás alá helyezi a folyékony festéket, majd egy nagynyomású tömlőn keresztül levegőmentes szórópisztolyba szállítja, végül a hidraulikus nyomást a levegőmentes fúvókát és azonnali porlasztás után szórja ki. A bevonandó tárgy felületén bevonóréteg képződik. Mivel a festék nem tartalmaz levegőt, ezért airless spray-nek, vagy röviden airless spray-nek hívják.
3. Elektrosztatikus permetezés
Az alkalmazott különböző módszerek szerint a felületi utókezelési technológiák a következő kategóriákba sorolhatók.
(1) Elektrokémiai módszer
Ez a módszer elektród reakciót alkalmaz, hogy bevonatot képezzen a munkadarab felületén. A fő módszerek a következők:
1. Galvanizálás
Az elektrolit oldatban a munkadarab a katód. Galvanizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor külső áram hatására bevonat keletkezik a felületen. A bevonatréteg lehet fém, ötvözet, félvezető vagy tartalmazhat különféle szilárd részecskéket, például rézbevonatot, nikkelezést stb.
2. Oxidáció
Az elektrolitoldatban a munkadarab az anód, külső áram hatására pedig anódos oxidációnak nevezzük azt a folyamatot, amely a felületen oxidfilmet képez. Az alumínium-oxid film az alumíniumötvözet felületén jön létre.
3. Elektroforézis
Elektródaként a munkadarabot a vezetőképes vízoldható vagy vízben emulgeált festékbe helyezik, és a festékben lévő másik elektródával egy áramkört alkot. Az elektromos tér hatására a bevonóoldat töltött gyantaionokká disszociál, a kationok a katódra, az anionok pedig az anódra kerülnek. Ezek a töltött gyanta ionok az adszorbeált pigmentrészecskékkel együtt a munkadarab felületére elektroforetizálva bevonatot képeznek. Ezt a folyamatot elektroforézisnek nevezik.
(2) Kémiai módszerek
Ennek a módszernek nincs aktuális hatása, és a kémiai anyagok kölcsönhatása révén bevonóréteget képez a munkadarab felületén. A fő módszerek a következők:
1. Kémiai konverziós filmkezelés
Az elektrolit oldatban a fém munkadarabnak nincs külső áramhatása, és az oldatban lévő kémiai anyag kölcsönhatásba lép a munkadarabbal, és bevonatot képez a felületén, amit kémiai konverziós filmkezelésnek neveznek. Ilyen például a fémfelület kékítése, foszfátozása, passziválása és krómsókezelése.
2. Elektromos bevonat
Az elektrolit oldatban a munkadarab felülete katalitikusan kezelt, nincs külső áramhatás. Az oldatban a vegyi anyagok redukciója miatt azt a folyamatot, amelyben bizonyos anyagok a munkadarab felületén bevonat keletkezése céljából lerakódnak, elektromentes bevonatnak nevezzük, mint például elektromentes nikkelezés, Elektromentes rézbevonat stb.
(3) Hőfeldolgozási módszer
Ez a módszer az anyag megolvasztása vagy termikus diffundálása magas hőmérsékleten, hogy bevonatot képezzen a munkadarab felületén. A fő módszerek a következők:
1. Forró bevonat
Azt a folyamatot, amikor egy fém munkadarabot olvadt fémbe helyeznek, hogy bevonatot képezzenek a felületén, tűzihorganyzásnak nevezik, mint például a tűzihorganyzás és a tűzihorganyzás.
2. Termikus permetezés
Az olvadt fém porlasztásának és a munkadarab felületére bevonat kialakításának folyamatát termikus permetezésnek nevezik, mint például a cink hőpermetezése és a hőpermetező kerámia.
3. Melegbélyegzés
A fémfólia hevítését és a munkadarab felületén bevonóréteg kialakításához történő préselését melegsajtolásnak nevezik, például melegsajtolású rézfóliát.
4. Kémiai hőkezelés
Azt a folyamatot, amelyben a munkadarab vegyi anyagokkal érintkezik és felmelegszik, és egy bizonyos elem magas hőmérsékleten kerül a munkadarab felületére, kémiai hőkezelésnek nevezzük, például nitridálásnak és karburálásnak.
5. Felületezés
A hegesztéssel azt a folyamatot, amikor a lerakódott fém a munkadarab felületére hegesztési réteget képez, felületképzésnek nevezzük, ilyen például a kopásálló ötvözetekkel végzett felületi hegesztés.
(4), vákuum módszer
Ez a módszer egy olyan eljárás, amelyben az anyagokat elpárologtatják vagy ionizálják, és nagy vákuumban lerakják a munkadarab felületére, hogy bevonatot képezzenek.
A fő módszer az.
1. A fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD) a fémeket vákuum körülmények között atomokká vagy molekulákká párologtatja, vagy ionokká ionizálja, és közvetlenül a munkadarab felületére rétegezve bevonatot képez. A folyamatot fizikai gőzleválasztásnak nevezik, amely részecskenyalábokat rak le. Nem kémiai tényezőkből származik, mint például párolgásos bevonat, porlasztásos bevonat, ionos bevonat stb.
2. Ionbeültetés
Ionimplantációnak, például bór-injektálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a munkadarab felületébe nagy feszültség alatt különböző ionokat ültetnek be a felület módosítása érdekében.
3. A kémiai gőzleválasztás (CVD) olyan folyamat, amelyben a gáznemű anyagok a munkadarab felületén alacsony nyomáson (néha normál nyomáson) lezajló kémiai reakciók következtében szilárd leválasztási réteget képeznek. oxid, szilícium-nitrid stb.
(5), permetezés
A permetezés olyan bevonási eljárás, amelyben szórópisztolyokat vagy tárcsás porlasztókat használnak, hogy nyomás vagy centrifugális erő hatására egyenletes és finom cseppekre oszlanak, és a bevonandó tárgy felületére vigyék fel. Levegő permetezésre, levegő nélküli permetezésre és elektrosztatikus permetezésre osztható.
1. Levegő permetezés
A levegőpermetezés a festékbevonat-építésben jelenleg széles körben használt bevonási technológia. A levegős permetezés a sűrített levegő használata a szórópisztoly fúvóka nyílásán keresztül negatív nyomás kialakítására. A negatív nyomás hatására a festék beszívódik a szívócsőből, és a fúvókán keresztül festékköd képződik. A festékködöt a festett részek felületére permetezzük, hogy egységes festéket képezzenek. Membrán.
2. Nincs levegő permetezés
A levegő nélküli permetezés nyomásfokozó szivattyúval dugattyús szivattyú, membránszivattyú stb. formájában nyomás alá helyezi a folyékony festéket, majd egy nagynyomású tömlőn keresztül levegőmentes szórópisztolyba szállítja, végül a hidraulikus nyomást a levegőmentes fúvókát és azonnali porlasztás után szórja ki. A bevonandó tárgy felületén bevonóréteg képződik. Mivel a festék nem tartalmaz levegőt, ezért airless spray-nek, vagy röviden airless spray-nek hívják.
3. Elektrosztatikus permetezés
Az elektrosztatikus szórás egy olyan szórási módszer, amely nagyfeszültségű elektrosztatikus elektromos mezőt használ, hogy a negatív töltésű festékrészecskéket az elektromos térrel ellentétes irányba mozgassa, és adszorbeálja a festékszemcséket a munkadarab felületén.
